péntek, november 01, 2024
A- A A+

Községünk történelme

1239-ben "Cheten" alakban említik először. A későbbiekben 1283-ban "Cethen", 1285-ben "Cheten" néven szerepel a korabeli forrásokban. A falu plébániáját már az 1332-1337 között összeírt pápai tizedjegyzékben említik, ekkor a falu "Seten" alakban szerepel. Plébánosa ekkor János, aki a nyitrai főesperességben lévő egyházközsége nevében 4 márka bevétel után 20 és fél kettősgarast fizetett. 1403-ban Zsigmond Nagycétényt több más faluval együtt, mint az esztergomi érsekség birtokait a lázadások miatt lefoglalta. 1435-ben királyi parancsra György esztergomi érsek birtokán határjárást végeztek. A zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, majd a 16. századtól az esztergomi érsekségé, amely nemesi családoknak adta bérbe. 1530-ban, 1554-ben és a 17. században kétszer is felégették és elpusztították a törökök. 1571-ben 3 kúriája, 25 lakott és 6 lakatlan háza volt. Ugyanakkor 25 lakott (ebből 20 jobbágy-, 5 prediális telek volt), 6 lakatlan és 4 új részt írtak össze. 1597-ben Dobosth Kálmánt, Tosé Pált, Biro Fülöpöt, Zabo Dezsőt, Molnár Pált és Barnard Lukácsot írták össze.

Nagycétény Horthy vitézeit üdvözölve 

1606-ban Cétény vidékét Rákóczi Lajos hadai, Kállay György kapitány vezetése alatt szállták meg. 1632-ben a török feldúlta a vidékét. Az 1664-es török adóösszeírás 59 fejadófizető személyt említ 53 háztartásban. 1703 novembere és 1707 között a faluban többször is katonaság szállt meg és azt a helybeliek kárára látták el. 1705-ben gróf Bercsényi Miklós több levelet is küldött a fejedelemhez itt létében. 1710-ben pestisjárvány pusztított a faluban ezért elzárták. 1715-ben szőlőskertje és 56 háza, 1720-ban 37 háza szerepel az adóösszeírásban. 1787-ben 157 házat és 847 lelket számláltak a faluban. 1828-ban 137 háza és 961 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Legrégebbi ismert pecsétjei 1741-ből és 1793-ből származnak. 1885-ben hivatalosan is filoxéra sújtotta vidékké nyilvánították Nagycétényt. 1894-ben tűz ütött ki a faluban.

Nagycétény Horthy vitézeit üdvözölve 

Vályi András szerint "Kis Czétény, Nagy Czétén. Két egymáshoz közel lévõ faluk Nyitra Vármegyében, birtokos Ura az Esztergomi Érsekség, fekszenek Báb Családhoz közel, Czétény folyó vize mellett, a’ mellynek ki áradásától gyakran kárt vallanak, réttyei igen jók, a’ Czétényi borok leg nagyobb ditséretet érdemelnek ennek a’ környéknek borai között. Meg van benne a’ jó bornak mind a’ három tulajdonsága: t. i. jó szinû, jó illatú, jó izû kivált ha ó, és régi. Határjok meglehetõs termékenységû, fájok mind a’ kétféle lévén, a’ második Osztályba tétettek."

Nagycétény a két világháború között 

Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Czétény, két egymáshoz közel lévõ magyar helység, Nyitra vmegyében, Nyitrától délkeletre 1 3/4 órányira. Az elsõ 254 kath., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templommal; a második 856 kath., 12 zsidó. – Határa mindkettõnek róna, és igen termékeny, rétei igen tágasak s kövérek; erdeje nincs; legelõje elég. A Czétény pataka két malmot hajt. F. u. az esztergomi érsek."

Nagycétény a két világháború között 

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Nagy-Czétény. Nagy-Czétény, Kis-Czéténytől délre fekvő nagy magyar község, 1587 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, távirója és vasúti állomása Nyitra. A község 1894-ben teljesen leégett. Kath. temploma és plébániája igen régi. Gróf Révay Antal püspök, esztergomi kanonok jelenlétében, Konkoly László czetényi plébános alatt 1755. év augusztus 9-én történt canonica visitatióban feljegyezve olvasható, hogy: a czétényi templom Domonkos esztergomi érsek alatt 1307. év körül épült; amiről állítólag a templom oszlopzatában elhelyezett köveken gótikus jegyekkel bevésett évszámok tanúskodnak. Péterffynél feljegyezve találjuk, hogy az esztergomi káptalan évkönyvei említést tesznek a czétényi plébániáról az 1397. évben; jóval később, 1630. évben, a can. visitatio megjegyzi: hogy a templom igen régi – „templum habet antiquum, quod est sub nomine et titulo sti Joannis Bptae”. – A plébános 1634-ben a törökök üldözése miatt – „quum a Turcis et plagiariis infestabantur homines” – kénytelen volt menekülni. A templomot a törökök három ízben pusztították el. Az 1776-ik évben gróf Batthyányi József 98esztergomi érsek és Bukovinszky István czétényi plébános alatt, a régi falakat ujból restaurálták és a templomot kibővítették." [20]

1910-ben 1686, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország, ezen belül Bars és Hont k.e.e. vármegye része lett. 336 házban 1952 lélek, többségében katolikus lakott.

2001-ben 1724 lakosából 1374 magyar és 341 szlovák volt. 2011-ben viszont 1604 lakosából 1108 magyar és 473 szlovák volt.